Holdnővér, kérlek, nézz rám! (Sister Moonshine, 1975)
Minden olyan szép volt
Még mikor csak gyermek voltam én.
Nincs bátorságom túl sok,
Mert ez lesz az ár, mit fizetsz még
a feladott álmokért…
Nem hallgatják meg úgysem,
mit fogsz szólni…
Lettem volna költő,
Hívtam volna az édes lányokat.
Oh, lettem volna jósnő,
Én is látnám: a sors mit hoz majd.
Ha körülzár minden fal,
Megsemmisítő érzés…
Holdnővér, kérlek, nézz rám!
Küldd nekem kis sugarad,
Holdnővér, kérlek, nézz rám!
Nem tartozom most sehova.
Oh, nevetés kell!
De néha sírás.
Adni valamit,
Próbáljunk hát!
Titkos a szíved, csóvát szór ránk,
Zeneszó hangzik, az égbe száll…
Oroszlánként bátor
A síkságok ura lehetnék.
Sas lennék az égen,
Felhők fölött szállnék, mint a szél.
Felülemelkednék…
De az álmom gyorsan múlik!
Holdnővér, kérlek, nézz rám!
Küldd nekem kis sugarad,
Holdnővér, kérlek, nézz rám!
Nem tartozom most sehova.
Oh, nevetés kell!
De néha sírás.
Adni valamit,
Próbáljunk hát!
Titkos a szíved, csóvát szór ránk,
Zeneszó hangzik, az égbe száll…
Holdnővér, kérlek, nézz rám!
