Ház – ott a sarkon… (House On The Corner, 1987)

Van egy ház, ott a sarkon
Hazatért egy katona
Arra vár, hogy elfelejtse
A szenvedést, amit látott.

Kisfiát is behívja
Épp kinn játszik a havon
Csak egy rajzolt ákombákom
Mosolyog az ablakon.

Van egy ház, ott a sarkon
Hideg szemmel tekint rá
Neki most már nincsen lelke
Hazugságért eladták.

Fogj szorosan! – Tudod, hogy nem lehet…
Fogj szorosan! – Te ezt nem értheted.
Fogj szorosan, szeress jobban!
Fogj szorosan! – De magányos vagyok.
Fogj szorosan! – Egyszer majd megtudod…
Fogj szorosan, szeress jobban!

A hazáért meg kell halni,
Nincs itt más dicsőség
Ami lettem: csak egy gyilkos,
Ki örök szégyenben él.

Fogj szorosan! – Tudod, hogy nem lehet…
Fogj szorosan! – Te ezt nem értheted.
Fogj szorosan, szeress jobban!
Fogj szorosan! – De magányos vagyok.
Fogj szorosan! – Egyszer majd megtudod…
Fogj szorosan, szeress jobban!

S ő mindent eltervezett (Rosie Had Everything Planned, 1971)

Rosie egy szép napon kapta a hírt
S ő mindent eltervezett,
Kertjében állva, kezében puska remeg.
A kis buta…

Az újságok címlapján másnap a cikk:
Rosie-t börtönbe viszik
Ha megtalálják a halott férfit.
Te ostoba!

Oh, csak Rosie, ki nem ismer tréfát és humort,
Elhitt egy pletykát és búsan
Gondolta: most vége van!
A kedvese hűtlen lett rég.

Kertjében állt és nehéz volt feje,
Rosie ezt nem érthette,
Szemét a sírástól törölgette.
Szerelmem oda!

Oh, hát Rosie, hogy lehet néhány szó a végzet?
Hogy biztosan félre is lépett…
Gondoltad: most vége van
A kedvesed hűtlen lett rég.
És úgy szeretted!

Homlokába omló arany tincsek…
S ő mindent eltervezett
Bolondnak tartják majd az emberek.
Szerelme oda!

Többet látok (The More I Look, 2000)

Többet látok,
Hogy ha én
Meglátom, mit az élet kér.

De több időt
Kérek még
Hogy szívem ne fájjon többé.

Elmúlnak ám a jó és rossz idők
A jó, s rossz idők oly fürgén…
Harmóniát
Vajon hol találok?
Mert megtennék én ezért bármit.

Minél tovább
kutatok
Annál inkább távolodom.

Fájdalom mar,
Éget belül
Megtanít
A sok könny.

Elmúlnak ám a jó és rossz idők
A jó, s rossz idők, mint a szélvész…
Harmóniát
Vajon hol találok?
Mert megtennék én ezért bármit.

Fájdalom mar
Téged belül
És több időt
Kérnél még
Hogy szíved ne fájjon többé.

De láthatod,
Hogy ha te is
Jól megnézed,
Hogy miért van így.

Elmúlnak ám a jó és rossz idők
A jó, s rossz idők oly fürgén…
Harmóniát
Vajon hol találok?
De nevetek könnyedén bármin.

Többet látok
Hogy ha én
Megkaptam már, mit az élet ígért.

Adj még egy kicsit (Give A Little Bit, 1977)

Adj még egy kicsit

Adj még egy kicsit

Most a szívedből.

Adok egy kicsit,

Adok egy kicsit

Most a szívemből.

Oly sok van, ami így is kell,

Csak nevess rám és nyújtsd ki kezed!

Adok egy kicsit

Adok egy kicsit

Az életemből.

Oh, adj még egy kicsit,

Adj még egy kicsit

Néhány órát még...

Nézz engem, aki most is vár,

Jó lenne még, hogy ha kézen fognál!

Adj még egy kicsit

Adj még egy kicsit

Most a szívedből.

Adok egy kicsit

Adok egy kicsit

Az életemből.

Osszuk meg hát az időnket,

Mert most döntsd el; hazatérünk együtt, jó?

Veled jó…

Te is így, te is így érzed ezt most?

Oh, úgy szeretném, hogy érezd!

Igen, jöjj velem most!

Csak jöjj velem most!

Csak figyeld meg önmagad is (Easy Does It, 1975)

Gondolat szárnyra kél

Én dalos madárként

Szállnék a szívekhez át

Megnyílnak végre talán.

Ha lenne időnk rá

De idő nincs sok már,

Elhinnék mindent neked

Ha az árnyakat elkergeted.

Mert ha ismered magad

Tudod, hogy a nagy sztár te vagy,

Most te rendezed azt a filmet, amiben élsz!

S ha a sok fény elalszik,

A nézőtér csendes megint.

Csak figyeld meg önmagad is, önmagad is – állomásonként…

Mert ha ismered magad

Tudod, hogy a nagy sztár te vagy,

Most játszhatod a te zenédet, amiben élsz!

De ha már elmentek mind,

A nézőtér csendes megint.

Csak figyeld meg önmagad is, önmagad is – állomásonként…

A tévé népe (Child Of Vision, 1979)

Mondd csak, kivel játszol?

De jó kedved van!

Na, hát mi lesz így belőled?

Ha majd nem süt rád a nap.

A tökéletes bűntényt

Véghez vitted már,

De ha sok pénzed van, ne hidd,

Hogy az idő is megáll.

Bort poharadba töltesz

És vizet prédikálsz,

Soha nem tudsz majd megállni

Csak mérgezed magad.

Úgy hitted, hogy a kóla

A kedvenc italom

Mert mindig a tévéből

Tudsz mindent, amit tudsz.

- Hát mondd, hogy élet ez így?

- Hát te meg miket beszélsz?

- Felelj és mondd meg mit ér!

- Ez nekem így jó, és kész!

Nem lehet, hogy ennyi csupán,

Mást kéne tenni talán

Tévé népe, most is nézed,

Ahelyett, hogy élnél végre!

Már előre tudom,

Nincs benned semmi új

Azt hittem, hogy fény volt,

Mi elmédben kigyúlt.

De ez már nekem mindegy,

Úgysem értenél,

A mennyországba érve

Látlak, ha ott leszel.

- Hát mondd, hogy élet ez így?

- Hát te meg miket beszélsz?

- Felelj és mondd meg mit ér!

- Ez nekem így jó, és kész!

Fejezzük be a vitát,

Mindenben van igazság.

Tévé népe, most is nézed,

Ahelyett, hogy élnél végre!

A lényeg (The Meaning, 1975)

Ha van meleg otthon, mi kényelmet ad

Még könnyen lehet, hogy te egyedül vagy.

Mert érzed, hogy van még, egy szó még,

Mi súlyos lehet.

Szóval jobb, ha figyelsz.

Hadd legyen neked, hadd legyen neked

Józan lelked.

Hadd legyen neked, hadd legyen neked

Békés ested.

Ha úgy szeretnéd, ha úgy szeretnéd már!

Ha vége a filmnek és nincsen adás

Könnycseppek telnek, a szívem úgy fáj.

Mert érzed, hogy van még, egy szó még,

Mitől fáj most a csend.

Még ha nem is hiszed…

Mindig rabul ejt,

Mindig megigéz, szólít egy hang.

Néha beléd szúr, néha beléd szúr

Szívedbe mar.

Hát nem szeretnéd, hát nem szeretnéd már?...

Azt hiszed, minden a tiéd lehet

De a gyermekeid sem érthetnek már meg.

Ha érted a lényeget… (már)

Szóval jobb, ha figyelsz.

Hadd legyen neked, hadd legyen neked

Józan lelked

Hadd legyen neked, hadd legyen neked

Békés ested

Ha úgy szeretnéd, ha úgy szeretnéd már!

Sok indulat benned, a szemed szikráz

A gyermekek félnek, ne színlelj tovább!

Ha érted a lényeget… (már)

Már tudod a választ is!…

Mindig jól fogunk lakni (Hungry, 2000)

Kevertem hát egy italt, amint felkeltem én,

Agyam kissé lefagyott ma, totális üresség.

Nem volt túl szép a holnap, mert nincs nekem munka,

Hát ez vagyok, egy lúzer, vajon ez meddig tart?

Figyelj, édes, ígérd, hogy velem fogsz maradni,

Mindig jól fogunk lakni, néha pénzt fogunk kapni…

Azért együtt csak kitartunk, mert egy átverés a sorsom,

Szoríts magadhoz, s mondd ki: soha nem fogsz elhagyni!

Ha reggel arra ébredsz, hogy csak tudnád, ki lehetsz?

Mert ha a tükörbe nézek, rám néz egy idegen.

A falakkal beszélgetsz, míg nem jön a hajnal,

Nincs már nekem szerencsém, ki lesz, ki vigasztal?

Figyelj, édes, ígérd, hogy velem fogsz maradni,

Mindig jól fogunk lakni, néha pénzt fogunk kapni…

Azért együtt csak kitartunk, mert egy átverés a sorsom,

Szoríts magadhoz, s mondd ki: soha nem fogsz elhagyni!

Lédi (Lady, 1975)

Lédi, most messzire hajózol,

De meg kéne gondolnod,

Hogy még kicsit várj…

Szíved szerint

Oda, ahová vágyódsz

És senki meg nem gátol,

Hogy elrepüljél, aha

Elrepüljél…

Nem jutsz messze, tudod?

Bár az út, min jársz széles és hosszú.

Egyre távolodom,

És téged semmi nem juttat a mennybe

És téged semmi nem juttat a mennybe…

Mert tudod azt, hogy ki vagy

És tudod, hogy még valamit érzel

És neked jó lenne még,

De azt tudom jól, hogy nem jössz el többet.

Mert azt tudom jól, hogy nem jössz el többet.

És tudod, ez egy kicsit sem fair...

Oh, nem!

Miszter! Jobb lesz, ha elhúzol!

Ezt csak egyszer mondom,

Mert jobb, ha elmész!

És te, Lédi, meg tudsz engem kapni,

Oh, meg tudsz engem találni,

Oh, még mindig úgy kell nekem,

Oh, még mindig úgy kell nekem,

Hogy szeress jobban!

Nem jutsz messze, tudod?

Bár az út, min jársz széles és hosszú.

Egyre távolodom,

És téged semmi nem juttat a mennybe

És téged semmi nem juttat a mennybe…

Mert tudod azt, hogy ki vagy

És tudod, hogy még valamit érzel

És neked jó lenne még,

De azt tudom jól, hogy nem jössz el többet.

Mert azt tudom jól, hogy nem jössz el többet.

És tudod, ez egy kicsit sem fair...

Csak egy kicsit sem fair!

Bárhová is mennél, visszafordulhatsz!

És eljött Mary… (Along Came Mary, 2000)

Magam voltam és eljött Mary,

Aranyhajú, ajka meggyszín

Velem épp olyan csodát művelt: szívemből mi nehéz, elvette.

Gyere még, gyere még és még, elmegyünk, vár a messzeség.

Gyere még, lépj az időn át, elbolondítlak, és ne bánd!

Hol vagy most már? A szív merre húz?

Fordulj vissza és kövess!

Most csak kövess!

Kövess!

Magam voltam és eljött Mary,

Aranyhajú, ajka meggyszín.

Velem épp olyan csodát művelt: szívemből mi nehéz, elvette.

Gyere még, gyere még és még, elmegyünk, vár a messzeség.

Gyere még, lépj az időn át, elbolondítlak, és ne bánd!

Elbolondítlak és...

Te most azt ne bánd!

Csak te fogd kezem szorosan (Two Of Us, 1975)

Ez volnék: csak egy homokszem

És az álmaim földje furcsa hely;

Vajon miért érdekel…?

Vajon miért érdekel…?

Ha túl sok bánat törne rám,

A szél elragad és repít tovább…

Vajon hova jutok?

Vajon hová jutok veled én?

Mi az, mi ott majd vár ránk?

Mi az, mi ott majd vár ránk?

Az ismeretlenben, hová egymagad lépsz…,

Csak te fogd kezem szorosan,

Csak te fogd kezem szorosan

Az úton…

Megölelnél?

Vajon mi az, mi vár rám?

Nem tudhatjuk, mi vár ránk.

Milyen titkokat rejt el a mindenség…

Csak te fogd kezem szorosan,

Csak te fogd kezem szorosan

Csak te fogd kezem szorosan,

Az utunkon...

Elillan megint (Lovers In The Wind, 1984)

Bár az időnk elrohan, az álmunk most fogant, és elillan megint

Már én óvatos leszek, a sorsunk eggyé lett, de elillan megint.

Régen volt már, mikor még nem tudtam,

Mit csináljak, mit csináljak, s hogy merre jutok.

Fény hullott rám, hol nem volt, csak sötétség;

Ezt jobb, ha nem tudod és nem is éled át!...

Csak az igaz szerelem, mit adhatok neked,

De elillan megint…

Régen volt már, mikor még nem tudtam,

Mit csináljak, mit csináljak, s hogy merre jutok.

Fény hullott rám, hol nem volt, csak sötétség;

Ezt jobb, ha nem tudod és nem is éled át!...

Bár az időnk elrohan, az álmunk most fogant, és elillan megint…

Van, ami százszor tán… (Love Is A Thousand Times, 2000)

Van, van, ami százszor tán, erősebb lesz mint, mindannyiunk…

Ha úgy érzed, hogy harcolnod kell, és vár a sok csata,

És hős leszel majd minden áron, ezt már mondtad annyiszor; jaj!

Van, van, ami százszor tán, szelídebb lesz, mint mindannyiunk…

Ha te vezetnéd a világot, hát vezess minket is,

De sosem hoznál szabadságot, bármit is tennél; jaj!

Mert eljön és megvalósul…

Mert van, van, ami még…

A szerelem hoz majd fényt, bárcsak értenéd!

Csak ezt elhinni, ha más vesz körül, nagyon nehéz,

De a szerelem él, és elhozza a fényt

Akkor szabad leszek én, várom már, hogy az legyek én!

Az ő hangját akarom hallani még, oly finoman szól.

Bármire képes lennék, hogy arcát lássam még,

De ő, ha hozzá közelítek, csak mindig bújócskázik…

Bárcsak már itt lenne most!

Megint eleredt (It's Raining Again, 1982)

Megint eleredt,

Eső hull a szívemben,

Eső - megint eleredt

Nem tudom már színlelni sem

Eső - megint eleredt

Barát, ki nincs már velem

Eső - megint eleredt

Mi lesz most majd énvelem?

Már elég nagy vagy, mondom én

Hogy ezt belásd és továbblépj

De kell néhány nap, hét vagy év

És felderül újra az ég.

Megint eleredt,

Eső hull a szívemben,

Eső - megint eleredt

Barát, ki nincs már velem...

Gyere, és legyél bátor,

Ne növessz sok fullánkot,

Gyere, és legyél bátor,

És kelj hát újra fel!

Megint eleredt,

Eső hull a szívemben,

Eső - megint eleredt

Barát, ki nincs már velem...

Gyere, és legyél bátor,

Ne növessz sok fullánkot,

Gyere, és legyél bátor,

És kelj hát újra fel!

Ó, kelj hát újra fel!

És jókedvű leszel…

Mert esik, úgy ömlik

Az orrom is folyik

Lefeküdtem, mert

Meghűltem és

Fel sem tudok kelni…

A bolondnak is jó élni (Crazy, 1982)

Vidám kis dalom csak néked írtam

Mosolyodat lássam ma még

Egy kis bolondság…

Minden úgyis mindig egyre nehezebb.

(Ó, nem!)

Vidám kis dalomtól te is mindjárt

Felderülsz ma még!

Kell egy kis szédülés,

Legyek éppen én, ki mindig komoly lesz?

(Ó, nem!)

Jó fej, ha nyersz - balek, ha buksz

Senki sem néz rád, ha a szád lekonyul;

Mert sok itt a tervből, ami az is marad

Mindenki azt kérdi, hogy a helye hol van?

De honnan is tudnám,

Hogy velem ez mért van így?

Oh, haver, a bolondnak is jó élni!

(Jó élnie…)

Kell egy kis zene – kell egy kicsi tánc

Kell egy kis hideg – kell egy kicsi láz

Kell egy kis remény – kell egy kicsi jó

Kell egy kicsi fény

Ha tudod, hogy itt ez a helyzet úgyis elég kritikus.

(Ó, nem!)

Jó fej, ha nyersz - balek, ha buksz

Senki sem néz rád, ha a szád lekonyul

Mert sok itt a tervből, ami az is marad

Minek is keresni, hogy a helyünk hol van.

De honnan is tudnám,

Hogy velem ez mért van így?

Oh, haver, a bolondnak is jó élni!

Van egy nagy gondom (Hooked On A Problem, 1984)

Van egy nagy gondom, mi nem hagy békén

Oh, mindenki mást mond, most mit mondhatnék én?

Mert mit kéne tenni? Akkor segíts, ha tudsz.

Az élet még szép volt, és mindig vidám

De a végzetem utolért, megint mit csináltam?

Mert mit kéne tenni? Akkor segíts, ha tudsz.

Hé, nem jó egyedül lenni és úgy a világra nézni,

az nem egy könnyű dolog.

Van egy nagy gondom, mitől nem nyugszom,

Az emberek lenéznek, elszaladt velük a ló.

De mit kéne tenni? Akkor segíts, ha tudsz.

Kötélen táncolok, s a szemem nem lát

Ha le fogok zúgni, búcsút intesz talán?

De mit kéne tenni? Akkor segíts, ha tudsz.

Hé, nem jó egyedül lenni és úgy a világra nézni,

az nem egy könnyű dolog.

Ha tudod a választ, hogy mit mondok én

Mert nincsen megoldás, csak a bánat emészt.

De mit kéne tenni? Akkor segíts, ha tudsz.

Mondd, mit kéne tenni? Akkor segíts, ha tudsz.

De mit kéne tenni? Akkor segíts, ha tudsz.

Tárd fel ajtód!  (Open The Door, 2000)

Mit mondhatnék - nem tudom

Merre visz majd a hajónk?

Elér-e majd a fákhoz is, hol béke vár és nincsen víz?

Könnyen megy - könnyen jő,

Életünk csak látszat most.

Kijelölt utakon mész...

Szíved majd, érez még?

Van-e még? Van-e még?

Tárd fel ajtód!

Hadd legyek veled most!

Tárd fel ajtód!

Hadd játsszak veled most!

Tégy, amit akarsz - légy, aki szeretnél

Már nem érdekel, mit teszel, s mit fogsz mondani

Mert unom már, hogy nekem úgy, de úgy hiányzol

Mért élek én, ha csak várok rád és várok?

Akarom tudni, hogy vársz, a jelet és

Akarom, gyere már - mondd, itt vagy még?!

Tárd fel ajtód!

Hadd legyek veled most!

Tárd fel ajtód!

Hadd játsszak veled most!

Tégy, amit akarsz - légy, aki szeretnél

Már nem érdekel, mit teszel, s mit fogsz mondani

Mert unom már, hogy nekem úgy, de úgy hiányzol

Mért élek én, ha csak várok rád és várok?

Akarom tudni, hogy vársz, a jelet és

Akarom, gyere már - mondd, itt vagy még?!

Tárd fel ajtód!

Hadd legyek veled most!

Tárd fel ajtód!

Hadd játsszak veled most!

Tárd fel ajtód!

Álmodnék veled most!

Tárd fel ajtód!

És Veled maradnék már!

Úgy lesz, tudom,

Jöhet majd, jöhet majd, jöhet jó – jöhet majd

És tudom, mert tudom,

Mert itt mindenki egyet akar;

De még észrevenni, a sok fától az erdőt nehéz.

De tudom, mert tudom, hogy az ajtón át hazajutok,

Hát hazajutok! Hazajutok!

Úgy lesz, tudom,

Jöhet majd, jöhet majd, jöhet jó – jöhet majd

És tudom, mert tudom,

Mert itt mindenki egyet akar;

De még észrevenni, a sok fától az erdőt nehéz.

De tudom, mert tudom, hogy az ajtón át szabad az ég,

Szabad az ég…

Hát hazajutok! Hazajutok!

Tárd fel ajtód!

Hadd legyek veled most!

Tárd fel ajtód!

Hadd játsszak veled most!

Tárd fel ajtód!

Álmodnék veled most!

Tárd fel ajtód!

És veled maradnék már!

Tárd fel…! 

(Varázslat, örökké tart…)

Tégy amit akarsz - légy, aki szeretnél

Már nem érdekel, mit teszel, s mit fogsz mondani

Mert unom már, hogy nekem úgy, de úgy hiányzol

Mért élek én, ha csak várok rád és várok?

Akarom tudni, hogy vársz, a jelet és

Akarom, gyere már - mondd, itt vagy még?!

Mit mondhatnék, azt nem tudom...

Amikor már minden csendes (Even In The Quietest Moments, 1977)

Amikor már minden csendes…

Csak tudhatnám, mi a helyes út!

Amikor a nap süt rám is,

Esőt érzek én,

Mindig szemerkél, miért?

Mikor hozzám jöttél,

A szívem máshoz szólt,

Mert a kételyek árnyéka nem hagyta, hogy találkozzunk.

Te adtad lelkem nyelvét,

A zenét, mi bennem szól;

Uram, engedj hát magadhoz,

Vajon meddig kell még kint vacognom?

Hadd legyen a nap fénye még,

Hadd legyen a nap fénye még,

Hadd legyen a nap még itt!

Egy kicsit hadd legyen úgy.

Amikor sok csillag fénylik,

És a tenger mély, álmot látok én,

Egy álomkép az a csendes mozi

Hol Te vagy a sztár, ugye Te vagy az; miért?

Titkot súgsz fülembe,

Nevetésed hallom,

Milyen különös érzés, hogy én is a fiad vagyok.

De az eső mindig hullik,

Könnyem száll alá,

Mert idelenn sokat kell tennem még, hogy odafenn várj!

Hadd legyen a nap fent megint,

Hadd legyen a nap fent megint,

Hadd legyen a nap még itt!

Ugye, nem hagysz itt ezután?

Ugye, nem hagysz itt ezután?

Még ne hagyj itt!... – Még maradj itt!

Jöjj hát, Uram; vigyázz most rám!

Még ne hagyj itt!...

Ugye eljössz még?

Amikor a dalnak vége,

Hol jártam én?

Vagy csak álomkép?

Bár az ajtót nem zárod be

Hol is kezdhetném…

Ha beléphetnék…

Miért?

Uram mondd, enyém már? (Lord Is It Mine?, 1979)

Tudom, hogy van rá indok, mikor egyedül vagyok,

A csendességnek szigetén, mit lelkem birtokol.

Enyém már?

Uram, mondd, enyém már?

Mert elgyötörnek mindig a nagy küzdelmek, csaták,

Persze reményt már a szívem most is csak Tebenned lát.

Enyém már?

Uram, mondd, enyém már?

Ha sötétség van, de semmi sem vár,

Mert semmiért vívsz értelmetlen csatát.

Fájó szívvel tölt el, oly kegyetlen az élet

De a szomorúság felett az idő zár le sok sebet,

Enyém már?

Uram, mondd, enyém már?

Ha sötétség van, de semmi sem vár,

Már nem kell vívni értelmetlen csatát.

Bárcsak most is érezném,

A meg nem szűnő kedvesség…

A lelkem arra vár még, hogy kitárd!

Sok kérdésre választ várunk

Hogy tudjuk, hogy mi a dolgunk

Mert ezernyi hangon szólítsz - hátha meghalljuk...

És Te vagy ezért az ok  (It's Only Because Of You, 1984)

Átvisz a szél a hajnalhoz, hajónkra száll a csend, a fájdalom  

És Te vagy ezért az ok

Ha minden barát elhagyott, az egyetlen, ki számít most, Te ott…

És te vagy ezért az ok

Várad üres, királyfi, egy szegény gyermek énekli, csak tudd,

És Te vagy ezért az ok

Mit érnek hát az álmaink, ha mindig gátat szabsz nekik, Te ott…

És Te vagy ezért az ok

Minden vihar, ha véget ér, ránk ragyog az igaz ég, Te ott…

És Te vagy ezért az ok

S ha elrepül a sötétség, szeretetből áradt fény kigyúl

És Te vagy ezért az ok.

Ne hagyj el hát! (Don't Leave Me Now, 1982)

Ne hagyj el hát!

Ne hagyd, hogy odakinn ázzam én,

Még ha én fel is adom,

Ne hagyj el hát!

Ne hagyj el hát!

Mindig rossz úton indulok,

Ha a fények kihunynak,

Ne hagyj el hát!

Ne hagyj el hát!

Ne hagyj itt magányos utamon, 

Még a szél is üvöltve fúj,

Ne hagyj el hát!

Ne hagyj el hát!

Egyedül e sötét éjszakán,

Hideg, öreg vagyok és vén

Ne hagyj el hát!

Ne hagyj el hát!

Kezem most üres szívet tart,

És a show-nak vége van

Ne hagyj el hát!

Ne hagyj el hát!

A bolond világ csak elgyötör,

Hideg, öreg vagyok és vén, és meghalok.

Tudom, hogy ki vagy (Know Who You Are, 1982)

Tudom, hogy ki vagy,

Ez a világ is tudni akarja.

Utad mutatom,

Mert a világ érezni akarja.

Élj át mindent,

Csak a szíved diktáljon!

Kérlek, ne félj,

Hogy a lelked kitárjad!

Nyisd meg hát a kapukat

Légy vidám, s nevet rád a nap.

Nyisd meg hát érzéseid,

Mert sokat adhatsz te is

És még annyi sok van ott

De ha azt várod, hogy jöjjön

a te időd – eloson.

Tudom, hogy ki vagy

Benned új dal kap szárnyra.

Sírnod is kell,

Hogy a könnyed mind lehulljon.

Nyisd meg hát a kapukat

Légy vidám, s nevet rád a nap.

Énekelj hát, hogy halljuk mind

Mert sokat kell, hogy beszélj;

Mert vár rád sok új dolog,

Amit meg kell majd tenned;

Igen mindent, ’mit tudsz.

Tudom, hogy ki vagy

Ez a világ mind benned van.

Hinned kell nekem,

Tarts velem, egy baráttal.

Nincs min rettegni (In Jeopardy, 1984)

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – de kerülget a sírás,

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – most nem tudom az okát,

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – nem érzem magam jól,

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – hogy ez mi, azt nem tudom.

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – egy árnyék néz a falon.

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – nincs éjem, sem nappalom.

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – itt feltör egy kiáltás:

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – kit izgat, ha meghaltál?

Mit gondolsz hát, furdal-e a lelked?

Vétek volt tán, vagy csak egy botlás?

Tedd, mit lehet, bármit hoz a holnap,

Éld még ma át; tekints, érints, mindent, amit csak lehet!

Nincs min rettegni!

El tudod hinni, mondd?

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – az aranykor véget ért,

Nincs min rettegni, nincs min rettegni – de mindenki tettre kész,

Nincs min rettegni, nincs ok rettegni – az élet egy gépezet,

Nincs min rettegni, nincs ok rettegni – mit soha nem érthetek.

Mit gondolsz hát, furdal-e a lelked?

Vétek volt tán, vagy csak egy botlás?

Tedd, mit lehet, bármit hoz a holnap,

Éld még ma át; tekints, érints; mindent, amit csak lehet!

El tudod hinni, mondd? – Ez így lesz jól.

El tudod hinni, mondd? – Mert el kell, hogy hidd…

Mit gondolsz hát, furdal-e a lelked?

Vétek volt tán, vagy csak egy botlás?

Tedd, mit lehet, bármit hoz a holnap,

Éld még ma át; tekints, érints, örülj, építs, zenélj, táncolj; mindig, amíg csak lehet!

Közel, igen közel…

Étlapon Amerika (Breakfast In America, 1979)

Nézz csak a barátnőmre,

Nekem már csak ő maradt,

Nem túl nagy szám ő sem

Bár nem ismertem még sokat.

Tengeren túl száll a gépem

Úti cél: Amerika

A szép nők és Kalifornia…

Tán az álmom megvalósul

Bár ez rajtam eddig sem múlt…

Kaviárt, pezsgőt veszek majd

Milyen szép, milyen szép

Texasban mindent megkapsz,

Ott a milliomosok földjén.

A nyereség nem tisztességes

Aláírom, így van ez.

A veszteség jó mókamester

Ha a tréfát másnak osztom,

Jobbat tenni úgysem tudok…

Ne nézz a barátnőmre,

Nekem már csak ő maradt,

Nem túl nagy szám ő sem

Bár nem ismertem még sokat.

Tengeren túl száll a gépem

Úti cél: Amerika

A szép nők és Kalifornia…

Tán az álmom megvalósul,

Bár ez rajtam eddig sem múlt…

London (London, 1987)

Visszavágyom Londont, hol eső szemerkél

Visszavágyom Londont, úgy bőrig áznék én,

Oh, csak hazamegyek még!

Angliába vissza – úgy hiányzol, Felség!

Angliába vissza – úgy hiányzol, Felség!

Oh, neked hiányzom-e én?

Mi van ezzel az országgal?

Nincs egy vasa sem!

Eladták az országot!

Nincs hát benne köszönet…

A jenkik bűne ez! (Bocsásd meg ezt, Bob.)

Hívj magadhoz, Britannia, tengerek uraként!

Otthonom Kalifornia, de az mégsem olyan szép.

Oh, most hazamegyek én!

Oh, hívj engem haza még!

Oh, most hazamegyek én!